A Föld Napját (április 22.) ünnepelve csábító dolog lenne azt hinni, hogy a világ a környezeti összeomlás szélén áll. Folyamatosan elárasztanak bennünket a klímakatasztrófára vonatkozó szörnyű előrejelzések és a bolygó közelgő pusztulásáról szóló figyelmeztetések. Ez azonban félrevezető. Ahelyett, hogy pánikba esnénk, egy pillanatra meg kellene állnunk, és elismerni azt a figyelemre méltó haladást, amelyet a környezetvédelem terén elértünk – és be kellene látnunk, hogy ezen folyamat kulcsfontosságú tényező a jólét.
Három évtizeddel a boszniai háború befejezése után is országszerte veszélyt jelentenek az elaknásított területek, mintegy 93 ezer ember él olyan helyen, amelyet nem aknamentesítettek - közölte a BBC balkáni irodája.
Egy indiai befektetői csúcstalálkozó nemzetközi szinten gúny tárgyává vált, mivel a résztvevők között dulakodás tört ki az ingyenes ételért - számolt be a SCMP.
A körülbelül 240 milliós lakosságú Pakisztánban régóta komoly problémákat okoznak a biztonsági kérdések, ezek már azország gazdasági fejlődését is megakadályozhatják. Iszlámábád viszont úgy határozott, hogy keményen fellép a problémákkal szemben – írja az Al Jazeera.
Li Csiang kínai miniszterelnök Pakisztánba utazott, ahol újra megerősítette, hogy Peking elkötelezett a Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosó (CPEC) projekt megvalósítása mellett. Az elmúlt időszakban több komoly probléma tesztelte a felek bizalmát, így a bejelentés megnyugvást jelenthet a népes iszlám hatalomnak – számolt be a South China Morning Post.
Daron Acemoglu, Simon Johnson és James Robinson kapta meg a 2024-es közgazdasági Nobel-díjat. Cikkünkben bemutatjuk, mivel foglalkoznak a közgazdászok.
A közel-keleti konfliktusok esetében többnyire a hagyományos nagyhatalmak – az Egyesült Államok, Kína és Oroszország – nevei merülnek fel, mint potenciális rendteremtő, vagy az események alakulásában leginkább érdekelt globális tényezők. A felsorolásból viszont szinte minden alkalommal kimarad a térséggel a legközelebbi és hosszú történelmi kapcsolatot ápoló India. A felemelkedő nagyhatalom számára kihívást jelent a téma, mivel egyszerre szembesülnek bel- és külpolitikai dilemmákkal, kényes egyensúlyi helyzetet kell teremtenie a kormányzatnak.
Budapest gazdasági súlya mindig is hatalmas volt hazánkban, az ezredforduló óta pedig összességében még növekedett is. Néhány megye azonban gyengén teljesített, és érdemben veszítettek gazdasági súlyukból. A főváros kétszer olyan fejlett, mint az ország átlagos gazdasági teljesítménye, miközben az ország keleti felén 50-60% alatti teljesítményeket is látunk. Jó hír, hogy a megyék túlnyomó többsége felzárkózást mutat az EU-átlaghoz, azonban van olyan térség, ahol stagnálás, illetve visszaesés látszik. Hazánk példáján is látszik, ami az elmúlt egy-két évtizedben egyre jellemzőbb: leginkább a szolgáltatószektor képes dinamizálni egy térséget.
Az Atlantic Council jelentése szerint Kína üzleti akadémiák álcája alatt exportálja kormányzási modelljét és ideológiáját a fejlődő országokba. 2021-2022 között 795 online szemináriumot finanszírozták, amelyek a tekintélyelvű irányítást népszerűsítették –írta meg a Nikkei Asia.
Ha igazán izgalmas tőzsdei befektetéseket keresünk, akkor néha érdemes lehet kitágítani a fókuszunkat a megszokott „állampapír-OTP-nagy amerikai cégek" nexusából, és akár egészen távoli országok részvénypiacain is körülnézni. Elemzésünkben pontosan erre teszünk kísérletet, egy olyan ország egyik legizgalmasabb iparágából szemezgetünk, amely számos elemző várakozása alapján óriási növekedés és gazdasági fejlődés előtt áll.
Kevés olyan termék van a világon, aminek drágulása hatással van gyakorlatilag minden embernek a hétköznapjára, az olaj azonban pontosan egy ilyen termék: nem elég, hogy a benzinkutak totemoszlopain megjelenő új árakon hüledezhetnek az autósok, de a drágább szállítmányozás beépülhet a termékek árába, jelentős drágulást eredményezve a boltokban. Éppen ezért nagyon nem mindegy, hogy hogyan alakulhat az előttünk álló hónapokban az olaj ára, márpedig most nagyon nagy a bizonytalanság, számos okot fel lehet sorakoztatni az áremelkedés és az áresés mögött is. Elemzésünkben megnézzük, hogy milyen körülmények formálják most a piacot.
Világszintű gazdasági fejlődés, visszaszoruló éhezés és szegénység - sok tekintetben jó irányba haladt a világ a mögöttünk álló évtizedekben, eddig talán minden generáció elmondhatta magáról, hogy jobb helyzetből indul, mint ahonnan a szülei kezdték. Azonban ennek az érmének van egy másik, sötétebb oldala is, ha tetszik, a fejlődés "ára": ez pedig nem más, mint az egyre fájdalmasabb következményekkel fenyegető környezetrombolás. A jelentős gazdasági és társadalmi átalakulás közepette a globális CO2-kibocsátás 1950 óta több, mint a hatszorosára nőtt - de melyik országok járultak hozzá leginkább ehhez a növekedéshez, és mire lehet számítani a jövőben?
Amikor reggel fél 8-kor félkómásan bedörrentjük a kotyogós kávéfőző alatt a tűzhelyet, vélhetően nem gondolunk bele abba, hogy ezt az egyszerű mozdulatot mintegy 2,3 milliárd embernek nem áll módjában megtennie a Földön. Márpedig amíg a nyugati világban alapvetésnek számít és könnyen elérhető a biztonságos és tiszta főzés és sütés lehetősége, eközben világszerte több mint 2 milliárd ember nem fér hozzá ezekhez az erőforrásokhoz, ehelyett szénnel, kerozinnal, fával és faszénnel kénytelenek megoldani ezt a feladatot. Ez pedig nem csak rendkívül sok időbe kerül és környezetromboló hatású, de az egyik vezető idő előtti halálozási tényezőnek is számít.
Mianmar (korábban Burma) már évtizedek óta nyugtalanságoktól hangos. A délkelet-ázsiai országban az éppen kormányon lévő erők sohasem tudták a fennhatóságukat kiterjeszteni az ország teljes területére, néhány ellenálló mozgalom a hegyvidéki, sűrű növényzettel benőtt részein állandóan harcolt a hatalom ellen. Új szintre lépett a kormány és az ellenállók közötti konfliktus 2021-ben, amikor a katonaság erőszakos puccsal magához ragadta a hatalmat. Az előtte kialakult „kvázi” nyugalmi állapot azonnal megszűnt, a lázadók pedig hosszú harcokat követően egyre súlyosabb csapásokat mérnek a reguláris hadseregre.
Egy indiai szoftvermilliárdos szerint az ország fiataljainak heti 70 órát kellene dolgozniuk annak érdekében, hogy a világ legnagyobb népességű országának gazdasága utolérhesse Kínát. A nagy vihart kavart kijelentését Narayana Murthy részben azzal indokolta, hogy igen alacsony az indiai termelékenység mértéke. Eközben a felvetés bírálói arra mutatnak rá, hogy a hosszabb munkaidővel valójában csökken a dolgozók termelékenysége, amit inkább az oktatás-képzés fejlesztésével lehetne növelni. Továbbá az ILO adatai szerint az átlagos heti munkaidő alapján India már most is a világ top10 országa közé tartozik. Emellett egy felmérés szerint a világon Indiában a legmagasabb a munkahelyi kimerültségre, illetve kiégésre panaszkodók aránya.
Olaszország legnagyobb bankja, az Intesa Sanpaolo pénteken bejelentette, hogy befektet az amerikai milliárdos Elon Musk űrkutató vállalatába, a SpaceX-be.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Elismerték azt, amit régóta tagadnak.
37 500 forintot jelent egy munkavállalóra nézve idén.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
Eljött a kicsik ideje.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
